Babits 60: Babitsos – Komarovos „dinasztiák” 1.

Cikksorozatunkban olyan volt és jelenlegi Babitsos diákok nyilatkoznak, akik rokonok: szülők és gyermekeik, nagybácsik, nagynénik unokaöccsükkel vagy unokahúgukkal, testvérek, unokatestvérek. Így rövid páros interjúkat olvashattok a rovatban. Kérdéseinkkel azt próbáljuk körüljárni, hogy miért, milyen értékek mentén választották a Babits Gimnáziumot, mik a közös pontok, milyen hagyományokat őrzünk, és milyen változásokat látnak például a 25-30 éve ide járt szülők, rokonok?

Az első részben Kersák István és nagybátyja, Hofecker Zoltán páros interjúját olvashatjátok.

***

Hofecker Zoltán
„Remek közösség, remek tanárok, összességében nem kívánhattam volna jobbat.”

Mikor járt az iskolába? Milyen tagozaton tanult?

Tanulmányaimat 1998-ban kezdtem „E” osztályos tanulóként, amely akkor váltott testnevelés szakról matek-infó szakra, így hát egyike voltam a legelső mat-infósoknak, akik 2001-ben érettségiztek. Osztályfőnököm Somogyiné Fodor Emőke volt, aki azóta is az iskola tanári karának tagja.

Miért ezt az iskolát választotta?

A választás legfontosabb aspektusa az informatikaképzés volt, hiszen tudtam, hogy későbbiekben ezzel szeretnék foglalkozni, ebben látom jövőmet, illetve az iskola akkori presztízse is mérvadó volt.

Milyen meghatározó élményei vannak a középiskolás évekből?

Szinte csak pozitív emlékeket idézhetek fel, közöttük nagyon sok sporttal kapcsolatos sikerélményt. Például mi jutottunk ki az iskolával először az Országos Diákolimpiára labdarúgásból. Az iskola támogatott is bennünket sportfelszerelésekkel; térdvédőkkel, mezekkel stb.
Rengeteg további élményem közül felsorolnék még néhányat:
- mi voltunk az az osztály, akik kimértük és kiástuk a mostani kültéri röplabdapályát
- a PTE balatonboglári üdülőjében lévő osztálykirándulások színvonala
- szalagavatónkon az általunk biztosított élőzene
- tanárainkkal való pozitív, szupportív, tiszteletteljes kapcsolat, mely néhányukkal a mai napig megmaradt

Hogyan alakult a további élete?

Továbbiakban a Pollackon, mérnök-informatikán folytattam tanulmányaimat.

Miért ajánlaná a Babits Gimnáziumot a mai általános iskolásoknak?

Úgy vélem, hogy egy most ott tanuló diák szava sokkal autentikusabb lenne, hiszen azóta sokat változott mind az iskola, mind a tanári kar.

Mit tanácsol a mostani felvételizőknek?

Legyetek nyitottak, barátkozzatok, építsetek ki kapcsolatokat!

A kakaós csiga már akkor is ekkora reputációval rendelkezett?

Igen, a vimpivel együtt.

***

Kersák István 
„Az Életem egy Swift volt, most pedig egy Rari”

Hányadik osztályba jársz? Milyen tagozaton tanulsz?

A végzősök táborát erősítem, méghozzá szintén „E” osztályosként, matematika és angol nyelv fakultációkkal.

Miért ezt az iskolát választottad?

Őszintén szólva nyolcadik osztályosként egyáltalán nem tudtam még, hogy mit szeretnék csinálni, abban viszont biztos voltam, hogy érdekelnek a számítógépek, és végül a felvételin a szóbeliztető tanárom pozitív hozzáállása segített a döntés meghozásában.

Milyen meghatározó élményeid vannak a középiskolás évekből?

Legkedvesebb emlékeim közé sorolnám a remek osztályközösséget, osztályfőnökünk, Bartal Zsolt tanár úr diákokkal való kapcsolatát, hozzáállását, támogatását. Persze az iskolában tartott kispályás fociversenyeket, az órák között számtalan babzsákon való fetrengést és további határtalan nagyszerű emléket is kiemelhetnék, de akkor sose lenne vége ennek a cikknek.
Persze, hogy ebbe az iskolába jöttem, nem csak a mindennapjaimat változtatta meg, de további esszenciális dolgokat is, mint a baráti társaságom, egészségem, élethez való hozzáállásom. Az ok, hogy az iskolába jöttem, az okozat pedig, hogy most - mind a megszerzett tudásommal, mind az iskola által megismert személyek által - „Az Életem egy Swift volt, most pedig egy Rari”.

Hogyan tervezed a további életed?

PTE BTK-ra szeretnék menni pszichológiára, és a továbbiakban pszichológusként keresném kenyerem, de a változás jogát fenntartom, nyitott vagyok az új dolgokra.

Mit tanácsolsz a mostani felvételizőknek?

Vigyázzatok magatokra, és ne essetek kétségbe, ha még nincs különösebb elképzelésetek a jövővel kapcsolatban. Ez az iskola jó alapokat tud adni, akármerre is sodor az élet. Carpe Diem!, avagy éljetek a mában! (És sose feledjétek, hogy (a+b)2=a2 +2ab+b2)!

Az interjúkat lejegyezte: Kersák István 12.E


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

A ballagási szokásokról

A Csikágó - Karvaly Sára könyvajánlója