Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
A második világháborút követően szovjet mintára és szovjet támogatással a kommunista párt egypárti diktatúrát épített ki Magyarországon. Az egyenlőséggel és a szocializmus eszméivel próbálták megnyerni a tömegek támogatását. A hatalom megszerzésének és megtartásának egyik fontos eszköze volt az itt állomásozó szovjet Vörös Hadsereg és az ÁVH (Államvédelmi Hatóság). Országunkban a kommunista diktatúra 1940-es évek végétől egészen 1989. október 23-áig, azaz több mint 40 évig tartott. Ezalatt hazánkban százezrek vesztették életüket és milliók mindennapjait keserítette meg a diktatúra mindennapjainak kegyetlen valósága, mind testi, mind lelki értelemben. A Rákosi-korszak A Rákosi-korszak Magyarországon tágabb értelemben véve 1947 és 1956 között létezett. Ez a kor nevét a totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta. Ebben az időben volt a legkeményebb diktatúra országunkban. A rendszerre a féktelen terror volt a jellemző. Gyakoriak voltak a koncepciós perek (előre eltervezett koncep...
Nem vicces
VálaszTörlés