BabitsMa

Azt sokszor hallottuk már, hogy a halloween az amerikai kontinensről, azon belül is az Egyesült Államokból ered.  De ez vajon tényleg így van? Hát nem.  A halloween valójában egy kelta eredetű , Írországból származó hagyomány . Régen a kelta népek nem szórakozásból öltöztek be ijesztő jelmezekbe vagy húztak rémisztő maszkokat, hanem azért, mert úgy tartották, hogy október 31-én eljönnek a szellemek az élők közé és uralmuk alá akarják helyezni testüket . Ezért ijesztő maszkokkal, jelmezekkel próbálták őket elijeszteni. A beöltözés hagyománya megmaradt a mai napig, október 31-én azonban már inkább csak csokit gyűjtünk és a barátainkat ijesztgetjük, nem pedig a szellemeket akarunk elűzni. A halloween napja az ijesztegetésről és a félelemről szól. De vajon a való élet is ijesztőbbé válik ilyenkor? A válasz nem egyszerű. Halloweenkor több haláleset történik, mint általában, de nem azért, mert ilyenkor a sorozatgyilkosok ihletet és lehetőséget kapnak, hanem a sok kisgyerek és feln...

A gimnázium tanulói és tanárai  Deák Kristóf, Oscar-díjas filmrendező társaságában a Pécs Pláza Cinema City vetítőtermeiben  1956. október 23-ra emlékeztek. Három megtartott tanítási óra után a Babits gimnázium diákjai megszállták a Pécs Plázát. A tanulók és tanáraik a Deák Kristóf által rendezett Foglyok című filmet nézhették meg, mely a Rákosi korszak mindennapjait, légkörét hivatott felidézni egy korabeli család, a rokonaik és az ismerőseik történetén keresztül. A valós történéseken alapuló cselekmény a korszak első felére 1951 júniusára datálható, és egy öt napot felölelő drámát bontakoztat ki. A történet a diktatórikus rendszert mutatja be, a film hangulata nyomasztó és kiszámíthatatlan. Ezt támasztja alá az alkotás elején is látható ún. csengőfrász jelensége, ami annak köznyelvi kifejezése, hogy az állampárt politikai rendőrsége bármelyik reggel megjelenhetett az emberek otthonában, és az eljárás elhurcolással, kitelepítéssel, vagy koncepciós perrel végződhetett. ...

A mazsola-, diákpolgár-, gólya-, vagy ahogyan legtöbbünk ismeri: a szecskaavató egy minden évben megrendezett, a Babitsban egy egész hétig tartó hagyomány. Ilyenkor az a végzős osztály, amelyik 9. évfolyamban megnyerte a szecskát rendezi meg az eseményt a fiatal új Babitsosoknak. Hét közben rövid feladatokkal, kihívásokkal, pénteken pedig egy hosszabb vetélkedővel készültek számunkra. Volt művészkedés, fánkevés, sminkelés, amit még szép, hogy a fiúk csináltak, de akadt divatbemutató, és még sok minden más más.  Pénteken a lányok idős asszonynak, a fiúk pedig óvodásnak öltöztek, és itt sem maradtak ki az emlékezetes jelmezek, mint a piros paróka, a propelleres sapi, vagy az egyrészes pizsama. Délután mindegyik kilencedikes osztály előadta a rövid táncát, aminek a témáját még az első hetekben kaptuk meg a 12.-esektől. A tánc fotózkodnunk is kellett, de ezen felül bűvészkednünk, és még kaptunk a heti feladatokhoz hasonlóakat is.  A szecskaavatót végül az E-s (matek-infó) osztály ...

forrás: MTA Ha már a szüleid sem tudják, mi az a Sátántangó , de te azért szeretnél képben lenni 2025 irodalmi Nobel-díjas szerzőjével kapcsolatban...  ... feltétlenül olvass tovább . KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ A BABITSBAN (2003) A Svéd Akadémia 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat - az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét” . Mindez azért nagy dolog nekünk, magyaroknak, mert Kertész Imre 2002-es irodalmi Nobel-díja mellett ez a második alkalom, hogy ezzel a rangos kitüntetéssel a magyar irodalmat ismerik el. (A korábbi évek díjazottainak listája itt található.) Krasznahorkai László 2003 áprilisában volt a Babits Gimnázium vendége , ahol a magyar fakultációs diákokkal beszélgetett, valamint felolvasást is tartott. A beszélgetés Thomka Beáta irodalomtörténész, a PTE-BTK Modern Irodalomtörténeti Tanszékének professzora ajánlására valósulhatott meg, aki elköteleze...

Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét A zene világnapjává nyilvánította . A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat. „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.” A zenei világnap alkalmából összegyűjtöttük a Babits kedvenc zenéit! Jó zenehallgatást!   A zenélés segít az olvasási és a matematikai készségek fejlesztésében A zene tanulása során a gyerekek és felnőttek is megtanulják a ritmus, a számolás és a mintázatok felismerésének fontosságát, ami közvetle...