BabitsMa

A nevét máig őrző, de jellegében átalakult Baranya Megyei Irodalmi Verseny témája idén Pál Sándor Attila Rokonok című novelláskötete volt. Az 1987-ben indult kortárs irodalmi vetélkedőt Kézdi Éva , a Babits Gimnázium magyartanára indította útjára. A 2000-es évektől a rendezvény ( Pethőné Nagy Csilla és Maul Borbála irányításával) csapatversennyé alakult, ahol a tanulók kreatív, játékos, kompetenciafejlesztő feladatokkal bizonyíthatják tájékozottságukat, irodalomszeretetüket. Bár a verseny megyei vetélkedőként indult, ma már az ország különböző régióiból vannak jelentkezők, így a szakmai és emberi kapcsolatok építése intenzívebbé válhatott. A verseny témájául (a teljesség igénye nélkül) olyan jelentős kortárs szerzők szövegei szolgáltak korábban, mint Örkény István, Déry Tibor, Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Mészöly Miklós, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Szilágyi István, Tolnai Ottó, Bertók László, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Vörös István, Péterfy Gergely...

A halál és a hozzá kapcsolható betegségek kérdése mindig is érdekelte az embereket. Évszázadok óta foglalkozik vele a vallás, az orvostudomány, a filozófia és az irodalom. Mi az betegségirodalom? Hogyan alakítja nagy költőink életét, gondolkodásmódját a betegségük? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseimre Kovács Veronika , betegségirodalom-kutató, a Pécsi Tudományegyetem Irodalom és Kultúrtudományi Doktori Iskola doktori hallgatója, iskolánk volt diákja válaszolt. (Az interjút László Patrik [10.F] készítette 2025. október 14-én.) -- László Patrik:  Nyitó kérdésként arra volnék kíváncsi, hogy mi a halálirodalom és az ehhez kapcsolható betegségirodalom? Melyik a pontos megnevezés? Kovács Veronika: Mindkettő megnevezés lehet helyes. Én alapvetően betegségirodalommal foglalkozom. A különbség a kettő között a következő: betegségirodalom az olyan irodalmi művek összessége, amelyeknek központi témája a betegségélmény, míg a halálirodalom, amit én inkább tanatológiai ( tanatológia = haláltan )...

Lovely November Staring out the window, noticing the Gracefully standing trees, The only thing that is missing from them Is the leaves. Countless colors are filling the sad street, Black, brown, yellow are in every breeze. Taking a taste of the blue sky, There is no bird that might fly, Suddenly it becomes night, And everything is filled with a cold light. Only one month till winter, When everything is snowy and killer. How much I can’t wait till December, But it’s still lovely November. Herger Adél 9.B

Ház A bejárati ajtó előtt megállva végignéztem a házat. Szép, nagy, egyszerű ház volt. Pont olyannak tűnt, amilyet egy nagy család szívesen nevezne otthonának. Gondolatban már egy olyan térként láttam, ahová jó érzés hazatérni egy hosszú munkanap után. Látszólag tökéletes volt. Majd benyitottam az ajtón, és beléptem. Most már nem csak sejtettem milyen lehet belülről a lakás, hanem láttam a részleteket magam előtt. Olyan volt, ahol sok titok elhangozhatott. Egy hely volt, ahol minden saroknak megvolt a maga szerepe. Éreztem, hogy tágas terei nyugalmat sugároztak. Tudtam, hogy az ajtók nagyságuktól függően elfértek bárhol. A kilátást korlátlanul élvezhette az ember, hiszen az ablakok lehetőséget biztosítottak erre. Mégis az emberek azt hitték, hogy ez a ház egy a milliónyiból, és el is hitették vele, hogy az utca legeslegvégén volt a helye - távol a figyelemtől. Megpróbálták elhitetni vele, hogy mérete kicsi vagy éppenséggel túl nagy. Egyesek tisztának, mások viszont koszosnak látták...

Kép forrása: pexels.com Fények Összefolyik bennem minden, mit érzek Ide-oda sodornak remények, félszek Könnyeimmel dacolva most szembenézek Mindaz, ami elmúlt, már úgysem lesz végzet Szembe menni mindennel, ami csak fájhat Kérdezem magamtól: mért vagyok fáradt? A környezet egy megtört és kialudt lámpa Én minek legyek fény, ha nincsen ki látna? Forgolódva alszok, és nem értem miért Ég most is bennem ez a szenvedély? Miért szóljam újra és újra az Igét, Ha sosem veszik észre azt, ki nyújtja kezét?... Sipos Piros Tulipán 12.F

2025. október 31-én részt vettünk a 2025/2026-os évad első Flört koncertjén , amelynek a pécsi Kodály Központ adott otthont. Már a helyszín ünnepélyes hangulata is előrevetítette, hogy különleges zenei élményben lesz részünk. Az est során ismert és közkedvelt dallamok, valamint ikonikus filmzenék csendültek fel, amelyek minden korosztály számára ismerősen hangozhattak. A koncert egyik legemlékezetesebb pillanata a Bernard Herrmann által komponált Psycho-szvit volt, amely a vonósok nyugtalanító, feszültséggel teli hangzásvilágával azonnal Hitchcock filmjének legendás jeleneteit idézte fel. Szinte láthattuk magunk előtt, ahogy a zuhanyfüggöny mögött valaki felemeli a kést – a zene szinte megidézte a film képeit. Ha már a mozi világánál maradunk, nem maradhatott el John Williams híres Jaws-szvitje sem A cápa című filmből. A jól ismert, fenyegető motívum már az első hangoktól kezdve éreztette a közelgő veszélyt, és a közönség szinte együtt rezdült a zenével, mintha a tenger mélyén lapul...