BabitsMa

Valamikor fa voltam, talán egyszer újra az lehetek. A fák tiszteletre méltók és megbecsülendők. Érték az árnyékuk, az ágaik, a virágjuk, a termésük és az a rengeteg történet, ami hozzájuk kapcsolódik. Körülöttük zajlik az élet. Lehullanak a levelek, kizöldül a liget, és egyszer csak azt hallják maguk körül: – Nézd Apa, mekkorára nőtt ez a fa, milyen terebélyes lett! – azzal a kisfiú az élet gondjait maga mögött hagyva fut tovább a fák zöldellő végtelenségében. A kisfiú felnőtt, és elindul vissza a fához, amire kiskorában lenyűgözve tekintgetett, ahányszor csak arra járt. *** A hátamon a teremtőm kezét érzem, amint lágyan simogat, de az érzés már nem a régi. A testem kihűlt és fázom. Mozdulatlanul fekszem, aztán valami csiklandozni kezd. Érzem, ahogy egyenes és görbe alakzatokban valamik megnyugszanak rajtam. Betűk lehetnek – gondolom. Betűk, betűk és betűk. Már nem is fázom annyira. A tintaszavak rám kerülnek és melegen tartanak. Örülök ennek, hiszen szükségem van társakra. A mellett...

Január 22. a magyar kultúra napja, melyet már 1989 óta ünneplünk. Ezzel állítunk emléket Kölcsey Ferencnek, aki 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ilyenkor minden művészeti ágban reflektorfénybe kerülnek a magyar alkotások. Sokan színházba, koncertre mennek, vagy csak megnéznek egy filmet otthon, esetleg meghallgatnak néhány magyar dalt. Az ajtó Erre az alkalomra Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján készült filmet szeretném ajánlani nektek. A filmet az Oscar-díjas Szabó István ( Mephisto , Szerelmesfilm ) rendezte, a producer pedig Hábermann Jenő. A film érdekessége, hogy főszerepben Helen Mirrent , és Martina Gedecktet láthatjuk. A zenéért Robert Schumann felelt. A történet főszereplői maga az írónő Magda és férje, Tibor, valamint új otthonuk egyes lakói, mint például Polett és Sutu, de a legfontosabb közülük mégis Szeredás Emerenc, egy talán kissé nyers, de a maga módján igen gondoskodó, különös idős asszony. Magda felkéri Emerencet, hogy segítsen új lakásuk...

kép forrása: slate.com Az évek során rájöttem, hogy a legtöbb ember életében a karácsony egy igen meghatározó ünnep. Várjuk, hogy eljöjjön az év vége és a jól megérdemelt pihenés. A szeretet ünnepe, amikor rég nem látott szeretteinket meglátogathatjuk, és ajándékokkal halmozzuk el egymást. A meghitt családi kép elmaradhatatlan, hogy mindenki lássa, idén is egybegyűltünk. Mégis azt érzem, mindez többről szól. Az emberek feszülten szaladnak a tökéletes ajándékért, a bevásárlóközpontok tömve, és mindenki igyekszik a legtöbbet kihozni a karácsonyból. Belefeledkezünk a karácsony elképzelt varázsába, hogy milyen csodás ünnep lenne, ha az igazi értékeket tartanánk szem előtt. A drága és felesleges salátástál helyett inkább észrevehetnénk, hogy a nagymamának mekkora ajándék az unokáit látni, hogy édesapa kimerült a munkában, és legszívesebben újraolvasná a kedvenc könyvét. Idén karácsonykor nem tűnt fel, hogy a nagybácsi tizedikén beadta a válási papírokat, de a gyerekek miatt még tartják a lá...

Sokan úgy gondolják, hogy a magyar mitológia tartalmatlan, kevés jelképpel rendelkező hitvilág. Viszont, ha jobban utánanézünk, felfedezhetünk olyan elemeket, amelyekről nem is hallottunk vagy csak keveset tudunk. Hunor és Magor történetét a csodaszarvassal, a Fehérlófia legendáját és a turulmadár szimbólumot, amely fontos szerepet játszott a honfoglalásnál mindenki jól ismeri. Azonban nem csak ezek a figurák alkotják az ősmagyar hitvilágot. Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot foglalja magába. A mítoszokat formáló különböző alakok között sokszor előfordulnak sámánok, mumusok és természetfeletti erőkkel rendelkező varázslók is. Az ősmagyar népre leginkább a pogányság volt jellemző, tehát vallásuk nem az egyistenhit eszméit követte. Kutatók szerint a magyar mitológia sok mindent átvett a hun, az avar és a kun (kipcsák) hitvilág elemeiből, de a sámánizmus a finnugor mitológiában is megjelenik.  Az ősmagyar vallás szerinti világnak három szintje van...

Kép forrása: Filmtett Nick Hornby Egy fiúról (1998) című könyvének főszereplője egy Will Freeman nevű agglegény, aki az apja által hajdanán írt karácsonyi sláger jogdíjaiból éldegél gondtalanul. Hogy könnyen jusson alkalmi kapcsolatokhoz, egyedülálló apának hazudja magát, és még egy elvált szülőklubba is belép. Egy nap véletlenül megismerkedik a különc tizenéves Marcussal, akinek egyetlen barátja sincs, a társai piszkálják az iskolában, és depressziós anyja mellett kénytelen ő lenni a felnőtt. A történet elején a két ember még nem is tudja, mi mindent adhat nekik ez a barátság... (A regényből 2002-ben film is készült Hugh Grant főszereplésével.) *** Olvasd el a regényrészletet! Emeld ki magadnak azokat a mondatokat, gondolatokat, amik megragadták a figyelmedet vagy megérintenek!  *** Huszonkettő Will igyekezett nem gondolni a karácsonyra, de ahogy közeledett, mégse tetszett neki annyira az az ötlet, hogy megnéz majd néhány száz filmet videón és elszív néhány ezer marihuánás cigit...

Grecsó Krisztián nevével az elmúlt másfél-két évben egyre többször találkoztam, ám annak ellenére, hogy csak jót hallottam róla, nem szegődtem el megismerni egyetlen művét sem. Egészen mostanáig. Amikor megkaptam a nyári feladatot, hogy olvassak el egy kortárs magyar művet, amiről még esszét is tudok írni, akkor sem ő volt az első gondolatom. Viszont amikor a könyvesboltban a Lányos apa címen megakadt a tekintetem, valahogy éreztem, hogy ez a könyv lesz számomra a jó választás. Rövid összefoglalója azt ígérte, hogy Grecsó novellái visszanyúlnak majd a múltba, hogy olyan mintákat mutassanak be, amiket a családunktól hozunk és később tovább is adunk. Másik céljuk a boldogságkeresés, ami számomra--mint bizonyára sokan másoknak is--mindig fontos téma volt.   A novella, amivel a kötet nyit, az Idén legyen ez a karácsony címet viseli. Rögtön megjelenik benne a szerző lánya, Hanna, és a köré épített színes és őszinte érzelemvilág szinte átüti a lapot. A szöveg az elvágyódással foglalko...